Empirikus kutatások az IKT Területén Magyarországon, Kutatási résztvevők, fejlesztendő területek

Empirikus kutatások az IKT Területén Magyarországon, Kutatási résztvevők, fejlesztendő területek

Magyarország Európai Uniós belépésével rengeteget fejlődött informatikai ellátottság tekintetében. Összességében véve azt mondhatjuk, hogy a mai napra már nem maradunk el egy átlagos európai ország informatikai rendszerétől, azonban az eszközök, amivel ezt felhasználják,maga a technika kissé elavult.

A huszadik-huszonegyedik század változásai közé felírható az, hogy egyre inkább fontosabb szerepet tölt be az internet, csökken a szóbeli, verbális, kommunikáció, kevesebbet írunk papírlapra, létrejöttek a fórumok, nő a közösségi portálok száma. A tudáshoz való hozzáférés útja megváltozott, ez mind módszertani, anyagi, életmódi szempontból eredményezett változást. Az egyén, munkafeladatai egyre inkább kötődnek az online térhez, amelyet anyagi szempontból finanszírozni, rekonstruálni, fejleszteni kell, ahhoz , hogy hosszú távon tartósan működjön. Életmódi szempontból a helyhez kötöttség az egyik velejárója. Az egyénnek nem feltétlen  kell elmennie ahhoz a könyvtárba, hogy a kedvenc könyvét kikölcsönözze, hiszen az interneten számos forrás, online könyv olvasható. Más kérdés az, hogy e komplexumok mennyire ellenőrzöttek, és hiteles-e a feltöltő forrása.

Az empirikus IKT kutatások célja egy visszajelzés, egy társadalmi kép, és egy  minta adása a kutatóknak, és később mindenkinek arról, hogy mik az internetezési szokások, mikkel töltik a legtöbb idejüket, mennyire van ez rossz kihatással a társas kapcsolatokra, illetve, hogyan kapcsolható össze a tanulással maga az internetes platform, valamint milyen veszélyekkel kell elszámolnia a digitális állampolgárnak. A kutatásokat különböző csoportok végzik, amelyek felméréseire különböző neveket aggatnak : PISA, OECD, Safer Internet mérései. (Tóth, 2013)A mérések már benőtték magukat a köztudatba, gondoljunk csak a három évente, tizenöt évesekkel elvégzett PISA felmérés, amely a természettudomány, és a matematika területeit öleli fel. Vagy a Safer Internet, akik a biztonságos internetezésre hívják fel a figyelmet, és előadásaikkal a gyerekeknek, és felnőtteknek, a piros betűs mindenkinek adják át tudásukat a különböző előadások által. A kutatások tekintetében a Monitor 97, és a Monitor 99 IKT-mérései  is rendkívül fontos szerepet töltöttek be az internetezés történetében, amelyre csak később fogunk kitérni.

A magyar IKT-mérések négy megközelítési szempont szerint próbálják meg fejleszteni, segíteni, ellenőrizni, felmérni a magyar információs szolgáltató, és ellátó rendszer sikerességét, milyenségét. Az oktatás elmúlt másfél évtizedének sikeressége, az oktatás informatikával kapcsolatos elemei, az oktatáspolitika és az iskolai gyakorlat viszonya, illetve  a magyar infrastrukturális ellátottság, az IKT használat általánosságban. Az oktatás informatikával kapcsolatos elemei lehetnek a felszereltség, a technikai képesség, maga az oktatás milyensége, a tanóra felépülése, a megismerési folyamat részecskéi. (Molnár  és Kárpáti, 2012) Az oktatáspolitika és az iskolai gyakorlat a törvényi úton történő szabályozások, a különböző miniszterei rendeletek, törvények, határozatok, jelentések relációja a helyi szinttel. Feltehetjük itt a kérdést, hogy a decentralizáció, és a centralizáció elemei, hogyan találkoznak egymással, illetve kinek mekkora a beleszólása egy adott problémakör megoldásában, valamint magában a fejlődésben, az együttműködésben. Alapvetően decentralizált az oktatási rendszerünk, azonban bizonyos szegmenseken ez mégsem jelenthető ki egyértelműen, a kutatások pedig pont ezeket szeretnék felkutatni, feltárni, megismerni. A magyar infrastrukturális ellátottság önmagában a technikai vívmányok, a „pedagógiai hozzáadott érték”, és a kiegészülő berendezések, akár egy iskola internet kapcsolatai, illetve a számítógépek reláció. A negyedik megközelítési mód, az elmúlt másfél évtized oktatás fejlődés témaköre pedig az előrehaladás, a hiányosságok, a sajátosságok, és a pozitívum felől indul el,  és segíti az iskolákat, oktatási intézményeket abban, hogy ne használjanak elavult eszközöket, nyissanak az új dolgok felé, illetve ne hagyják félbe megkezdett munkájukat.

Az empirikus IKT kutatások négy velejárója, hogy nem mindig érik el céljukat, nincs összehangoltság a készítők között, nem megfelelő a szűrés, céltalan a használat, időrabló tevékenységeket használ a digitális állampolgár, illetve hiába fejlődünk akár ellátottságokban, a rendszer kiterjedtségében, ennek ellenére sem használjuk ki a lehetőségeket. (Molnár és Kárpáti, 2012) A jövőben lényegesnek látszik az a fejlesztés, hogy mint olyan használati útmutató, időterv által segítsük az embereket abban, hogy a lehető legprecízebben osszák be idejüket, tartalmazza ez a leirat a veszélyes, elkerülendő, illetve a  hasznos, tanulásra, művelődésre, tanácskérésre rendkívüli módon alkalmas portálok halmazát. A kutatók szempontjából az együttműködés, illetve a kevesebb, az több elvének alkalmazása lenne a leghatásosabb, illetve az egyén számára bemutatni ezeket az eredményeket, közzé tenni, és foglalkozni vele, hiszen el fognak gondolkodni, meg fogják fontolni, hogy valóban érdemes-e annyi időt a számítógép előtt ülni, ha látják az egészségügyi, szociális hátrányait.

Az IKT technológia mérésekben a három leggyakoribb módszer, a tanulók IKT kompetenciája, a szokások; az alkalmazott eszközök (például egy főre jutó PC-k száma); a tanulók IKT kompetenciája használati gyakoriság, típusa. Az IKT szokások tárgykörébe az tartozik bele, hogy mi az, amit általában elvégeznek a számítógépes időtöltésük alatt, az IKT kompetenciák használati gyakorisági típusa pedig arra kérdez rá, hogy ez milyen gyakran történik, hogyan használják, tehát milyen eszközöket, eljárásokat, stratégiákat alkalmaznak, amikor ezt megvalósítják. Ezek feltárására az eszközök teljesen eltérőek, a használati típusánál, például képességvizsgálati eredményt szolgáltatnak, amely az internetezők, digitális állampolgárok fejlettségi szintjét, tudását, érdeklődését mutatja be. Az alkalmazott eszközöknél, és a szokásoknál pedig a kérdőív, mint módszer a leginkább elismertebb. Ennek oka a gyors információszerzés, a nagyobb számú célközönség, az idővel való takarékosság, és az összehasonlítási mutatók, szórások, átlagok könnyed kiszámítása, alkalmazása, megismerése.

Oktatáspolitikai szemszögből sokan  azt hinnék, hogy minimális beleszólásuk van abba, hogy hogyan történik az IKT kihasználtsága, ellátottsága, valamint alkalmazása. Azonban ez korántsem igaz, hiszen számos alkalommal ellenőrzik, figyelemmel követik, felül bírálják az IKT eszközök mivoltát. Az oktatáspolitikai ajánlással pedig elősegítik az internet használó lehetőségét az online tanulásra, illetve próbálják diverzifikálni magát az információs rendszert, valamint költséghatékonnyá, elismertté, tudatossá tenni az egyén, folyamatba való bevonódását.  Az oktatáspolitika négy követelést fogalmaz meg az informatika oktatás területén. Az első az, hogy ne csak felhasználói szinten sajátítsák el a diákok táblázatkezelő, szövegszerkesztő ismereteit, hanem a sokkal bonyolultabb, absztraktabb lépesekkel is legyenek tisztában. Valamint kapjon helyet az informatika oktatásban a levelező rendszerek, a közösségi oldalak használata, a Youtube, Google Docs, és az egyéb szakmai honlapok alkalmazása is. A másik intelem az, hogy informatikai eszközöket hasznáják készségszint alapján a diákok, tehát működjön a problémamegoldás, az alkalmazkodás, a segítségnyújtás, és a támogatás, ezáltal kommunikációs, szociális és személyes kompetenciájuk is fejlődhet.

A harmadik aspektus a hozzáférhetőség, a flexibilisebb tanulási környezet, illetve a nyitottság, amely gyorsabb munkavégzést eredményez, hozzáállásukban is tükröződik mindez, sikerélmény lesz a diák számára, a tevékenység közben annyira belemerülnek a gondolataikba, cselekedeteikbe, hogy a Flow élmény rabul ejti őket, és szinte már öröm lesz számukra minden, ami IKT.  A negyedik szempont az, hogy a Life Long Learning paradigma alapkészségeit, új tanulási formák eszközeit sajátítsa el mindenki kortól, nemtől, társadalmi helyzettől függetlenül mindenki, hiszen sosem késő elkezdeni, illetve mindig hasznos lehet a megfelelő használat elsajátítása, a programok, lehetőségek ismerete.

A magyar kutatások is figyelembe veszik az Európai Unió országaihoz való felzárkózás fontosságát. Az Európa 2020 stratégia pontosan ezt segíti elő, hogy költséghatékony, egyszerű, gyors internethasználatot teremtsen, alkalmazkodjon a gazdasági környezethez, illetve a munkaerő-piaci viszony változzon meg.  A program célja az, hogy segítse az elmaradott országokat, elősegítse a növekedést, a tagországok közti összhangot pedig szüntesse meg. Rendkívül érdekes programcsomag, tehát amely „határideje” 2020, ami annyit jelent, hogy várhatóan akkorra javul a helyzet az országok között.  (Molnár és Kárpáti, 2012) Az Európa 2020 stratégiához elengedhetetlen az, hogy a magyar kutatások ráirányítsák a figyelmet a hiányosságokra, a nehézségekre, illetve motivációként a fejlettebb területeket kiemeljék. Lényeges lehet a tanárok számára, ha éppen a tanulás eredménye, mint kutatási téma kerül elő, hogy milyen eszközökkel oktassanak, és hogyan, mi az, amire több időt kell szánni, azáltal, hogy a diákok tudása nőjön. A másik szempont a többi kutató számára az, hogy figyelembe vegye eme stratégia kéréseit, tehát felhívja a figyelmet a digitális állampolgárok számára az elővigyázatosságra, a fejlődési lehetőségeke, illetve a különböző tanulási fórumokra.

A különböző konkrét kutatások bemutatása előtt terveztem egy ismertetést a Digitális paradigmaváltásról, amely egy megváltozott álláspont, nézetfelfogás az IKT használatához kapcsolódóan. Megtudhatjuk, hogy a korábbitól eltérően nem számítástechnikai alapismeretek, hanem a digitális írástudás megszerzése a cél. Illetve, hogy a digitális világ, korszak az esélyteremtés, a hátránykompenzáció eszközévé is válhat, hiszen az informatika által gyorsabban, könnyedebben jutnak hozzá forrásokhoz, elősegítheti más területeken való sikerességüket, illetve közösségi, és művelődési szempontból sem kikerülendő fontossági szintje, faktora. Az IKT más háttérterületekre is kifejti hatását, mint például a kreatív és problémamegoldó gondolkodás, a jobb olvasási készségek, motiváltság a természettudományos tárgyak elsajátításában. (Tóth P., 2013) Sőt, megállapították, hogy aki jobb IKT ismerettel rendelkezik, és többet is használja a számítógépet, az jobb eredményt ér el a természettudományos tárgyakban, és sokkal könnyedebben oldja meg az újonnan jelentkező problémákat, a lehető legszerteágazóbb kontextusban is.

A továbbiakban két fontos IKT-s empirikus kutatási prototípust, válfajt, képviselőt mutatok be. Az első az PISA vizsgálat, amely 2000-től indult, három évente jelenik meg, és az olvasás, a matematika, és a természettudomány területén próbálja meg feltárni a különböző tizenöt évesek tudását. A 2003-as vizsgálat során megállapítható, hogy nagy az IKT tapasztalat, de nagy a különbség a használat módjában. Egyre inkább felértékelődik, tehát az oktatásban betöltött szerepe az IKT-nak, illetve elővigyázatosságra, tudatosságra, és a célirányosságra kell megtanítani a gyerekeket .

A 2009-es PISA mérésen elért eredményünk rendkívül érdekes, és területenként eltérő volt. A természettudományi területeken a helyünk változatlan maradt, ugyanúgy, mint a szövegértés, és a matematika területén. Magyarország mindhárom területen a mezőny kétharmadának alján helyezkedik el. Az IKT használat jelentősen megugrott az elmúlt hat év alatt, hiszen nőtt az ellátottság, a diákok szakismerete, viszont egyre több tananyagot próbálnak betenni, csökkenő tanórai számba, ami komoly divergencia, ezáltal nehézséget eredményez, ezáltal első számú fejlesztendő terület, amely figyelmet érdemel.

A Safer Internet- mint már korábban említettük- a biztonságos internet használati szokások érdekében rendez kampányokat, és a honlapjukon számos segédanyag található többek között az adatvédelmi beállításokról, valamint az elővigyázatosságról. Minden év februárjában, hatvan országban rendezik meg a Safer Internet Dayt, (Magyarországon is), ahol minden évben különböző témákkal próbálják az emberek figyelmét felkelteni, illetve ráirányítani az egyént különböző problémákra. A 2011-es évben a Kibergyűlöletkeltés, 2012-ben a Generációk tudása volt a téma. A Safer Internet egyébként rendez konkrét kutatásokat : ilyen a CERI,  amelyet az OECD Pedagógiai Központ végzett. A másik terület az internethasználati szokások, de jellemző mindemellett az európai minőségértékelő rendszer, az iskolai IKT alkalmazás is.

A 2005-ös év után jelentősen elterjedt az IKT használata, 2006-os évben 47%-a használ a tizennégy év felettiek közül internetet, 36% ebből igen gyakran, mára ez a szám 75% körül van, 2020-ra pedig várhatóan 85-90% körül lesz az átlag.

A jövőre való tekintettel igyekeznek még nagyobb hangsúlyt fektetni a tanulás, a kapcsolat, és az internet fogalmi hármasára, amelynek az a célja, hogy ne idegenedjenek el a diákok a verbális, közvetlen kommunikációtól, ugyanúgy írjanak papírra is, mint, ahogy ezt online módon teszik, valamint emelődjenek ki, mind az online, és az offline tanulási lehetőségek. A fekete lista terjesztése, az internetezés mellékhatásai, a kockázatok leirata, az adatok irrelevanciájára történő intelem pedig egyre inkább napvilágot lát, és talán a jövő sikerének záloga lehet.

Szakirodalom

Molnár Gyöngyvér és Kárpáti Andrea (2012): Informatikai műveltség. In:
Csapó Benő (szerk.): Mérlegen a magyar iskola.
http://mek.oszk.hu/12300/12314/12314.pdf

Szabó János (2009): Média és erőszak, élhetünk-e erőszak nélkül mit tehet a média az erőszak megszelídítéséért? , Budapest , Zrínyi Kiadó

Talyigás Judit(szerk.)(2010):Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében, Budapest, Scolar Kiadó

Tóth Péter(2013):Problémamegoldó stratégia az informatikaoktatásban, Universitas Budensis