A  digitális világ veszélyei

A digitális világ benőtte magát a hétköznapokba. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a nyugati országokhoz való felzárkózás, illetve a tömegkommunikáció, és a távolság leküzdése miatt egyre inkább elterjedté válik az internet. 

A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ez jó, vagy nem, hiszen rengeteg forrás áll rendelkezésre, amelyekből műveltségünket fejleszthetjük, időnket jól eltölthetjük, azonban kérdéses a forrás hitelessége, a szerzőt nem mindig ismerjük, a háttér információk pedig sokszor kevesek ahhoz, hogy bármilyen véleményt is tudjunk alkotni a helyzetről.

A legfontosabb szempont az internet emberi kapcsolatokra történő hatása. Sokan akkor veszik észre, hogy túl sok hangsúlyt fektetne az online térrel való ismerkedésre, amikor verbális kommunikációjuk gyengül, nehézséget okoz nekik a kapcsolatindítás, vagy interakcióba lépés, illetve nem tudják ugyanolyan jól kifejezni magukat szóban, mint amennyire írásban. A magányosság ellen is jó lehet az internet, hiszen ha valamely programra nincs kedvünk elmenni, vagy éppen valami nagyon érdekes videót nézünk, akkor önmagában nem is lenne fontos az, hogy emberek közé menjünk, szocializálódjunk. (Talyigás,2013). 

A legnagyobb probléma az, hogy a verbális kommunikáció mellett gyengül a másokra való odafigyelésünk is, nehezen tudunk integrálódni a társadalomba, arról nem is beszélve, hogy egészségügyi szempontból is rendkívül kártékony lehet az internetezés. Gondolunk ez alatt a pulzus szám növekedésére, a vérnyomás emelkedésére, a stressz kialakulási esélyének növekedésére, a gerincoszlop irreleváns tartására, vagy akár a szem rontására. Sokak számára ez is kevés intő jel arra, hogy célszerű mértékkel, tudatosan internetezni. A digitális világban másik tényező a párkapcsolati, társkereső oldalak megjelenése. E oldalakon központilag nem ellenőrzött személyek regisztrálnak, akik lehetséges, hogy adathalászatot, hackerkedést is belevihetnek a működésükbe, kiegészíteném ezzel, hogy jellemző lehet ez egy e-mailben segítséget kérő vadidegen személyre is, vagy megtörténhet ez bármely közösségi oldalon is. Azonban a társkereső oldal más szempontból veszélyes. Ezeken az oldalakon gyakran alkalmazzák azt, hogy nem a saját adataikkal regisztrálnak, adatokat nyomoznak ki, kifürkészik a személy egyéni sajátosságait, lakhelyét, érdeklődési körét, és aki kellőképpen nem elővigyázatos az könnyen be is dől ezeknek.

A közösségi oldalak nagy elterjedése körülbelül az ezredforduló első éveire tehető, amikor az Iwiw, után jött a MyVip, utána pedig sok közösségi oldal lett, mely közül talán a Facebook a legmeghatározóbb. A közösségi oldalakon sokan nem használják az "Adatvédelmi Beállítások" fület, vagy részleget, amely azt a célt szolgálja, hogy adatainkat, információinkat megvédjük, kontrolláljuk mások elől. Az ismeretlenekkel való levelezés nem biztos, hogy a legjobb döntés, hiszen itt is könnyen fellelhetők irreális adatokkal regisztráló személyek, adathalászok, kéregetők, vagy esetleg zaklatók. Az utóbbi években kitalálták erre a felhasználó jelentését, vagy letiltását, amelyek talán fele-fele megoldási módok. Egy részről többet valószínűleg nem ír (kivéve ha unalmában csinál egy újabb profilt), másrészről pedig lehetséges, hogy a legjobb barátunk, vagy bármely más felhasználó lesz a következő, akit megtalál éppen ezért célszerű a lehető legelővigyázatos adathasználattal tartózkodni ezeken a honlapokon, a lehető leggyorsabban jelezni az illetékeseknek a rendellenességeket, és ilyen esetben a figyelmen kívül hagyás lehet a legjobb módszer.

A digitális veszély másik aspektusa a források relevanciája. Nagyon sok oldal rendelkezik adatokkal, egészen elkezdve a Wikipédiától át, egészen a Twitterig. Ezek céljai eléggé szerteágazóak, működtetésük azonban hasonló. Elősegítik a gyors, hatékony információáramlást, távolságokat csökkentenek le, és a világ bármely részéről elérhetővé válik. (Tóth, 2012)Több olyan adat is van az interneten, amelyek relevanciáját nem ellenőrizték le, avagy az évek múlásával már eléggé elavulttá vált. Ezeket pedig nem a legbölcsebb dolog előadáshoz, vizsgára készüléshez, vagy csak szimplán művelődéshez használni. Gondoljunk az egészségügyi weblapokra, ahol sokszor sok olyan személy próbál az egészségről beszélni, akik soha nem is tanultak róla, csak a saját tapasztalataikra, a másoktól hallottakra, és a megfigyelt jelenségekre hivatkoznak.(Talyigás, 2013) Fontos megjegyezni azt, hogy érdemes megnézni a weboldal szerkesztőit, leellenőrizni több hasonló oldal tartalmával, és ha nagy az eltérés, akkor alapvetően ezeket kihagyni a használatból. Mindemellett a tudományos témában keresett kifejezésekre, csak és kizárólag a szaktudománynak megfelelő hírlapot, honlapot vegyük előtérbe, hiszen hiteles forrást kapunk, gyorsabban haladunk munkánkkal , nem veszik kárba az időnk és a pozitív visszajelzésekkel pedig az elégedettségünket, az önbizalmunkat, és a szaktudomány iránti érdeklődésünket megalapozhatjuk.

Az internetről leszedhető játékok szintén nagyon destruktív hatással vannak a gyermekekre, és az egyén időeltöltésére. A fiatalkorúakra jellemző az, hogy nem az életkoruknak megfelelő játékkal játszanak, nem elővigyázatosak, és rosszul osztják be emiatt az idejüket. Éppen ezért fontos lenne velük megértetni azt, hogy ha már mindenképpen játék az is legyen beintegrálva a napitervbe, összehangolva az összes többi teendővel, ha pedig nagyon nehezen megy, akkor az időbeosztás utolsó helyére tenni a számítógépezést, ezáltal talán lesz is, ami motiválhatja a diákokat a feladat elvégézésében, illetve magától is rájön, hogy vannak még más hasznos szegmensek az életben. 

A digitális veszély másik aspektusa a pszichikai szempont. Az egyén számára lehetnek veszélyes hírek, üzenetek, chat ablakok. Az egyik példa erre a média világból beérkező tizennyolc éven felülieknek szóló videók, amikre könnyen rákattinthat egy gyerek is, éppen ezért amíg nem szűrik ezeket megfelelőképpen a gyermekeknek meg kell tanítani, hogy ne legyenek túl kíváncsiak, illetve megfelelő ellenőrzéssel, például megfigyeléssel, nyomon követéssel, ellenőrzéssel, koordinálással, az előzmények megtekintésével tudjuk orvosolni.

Felhasznált irodalom

Országos Közoktatási Intézet(2003): Iskola-informatika-innováció, Budapest, Országos Közoktatási Intézet183p.

Talyigás Judit(szerk.) (2010): Az internet a  kockázatok és mellékhatások tekintetében, Budapest, Scolar Kiadó
Tóth Péter(2013): A problémamegoldó stratégia az informatika oktatásban, Budapest, DSGI